HoppáHoppáHoppá

Az emberek dolgának árja van, mely habdagállyal boldogságra visz. De elmulasztva, teljes életük nyomorban, s zátonyok közt zárva teng. Ily duzzadt tenger visz most minket is. Használni kell, míg áradatja tart, vagy vesztjük a sors kedvezéseit . ♥ {Lucas Scott} ██████████████████████████████████At this moment, there are six billion, four hundred seventy million, eight hundred eighteen thousand, six hundred seventy one people in the world. Some are running scared. Some are coming home. Some tell lies to make it through the day. Others are just not facing the truth. Some are evil men, at war with good. And some are good, struggling with evil. Six billion people in the world, six billion souls. And sometimes all you need is one. {Lucas Scott} ██████████████████████████████████ Kint az éjszaka leplébe burkolva, mely fekete mint a sír bármilyen istenek is vigyázzák legyőzhetetlen lelkemet megköszönöm nekik. Az események kegyetlen hullámverésébe keveredve az arcizmom sem rezdült. Nem sírtam fel hangosan. A véletlen husángjaitól véres a fejem, de meg nem bujázkodik. A harag és a könny díszletei mögött átdereng az árnyak ködös foltja. A harag és a könny birodalmában a derengő árnyak iszonyata az úr. Az évek fenyegető vonulása, a vágyak és a kényszerek szorítása sem gyengített el. Nem számít mennyire keskeny a kapu, hogy milyen súlyos büntetésekkel van tele róva végzetem pergamenje, én vagyok a sorsom ura. Lelkem kapitánya. {Lucas Scott} █████████████████████████████████ Az, hogy túlteszed magad rajta, nem jelenti azt, hogy elfelejted, nem jelenti azt, hogy hűtlen leszel az érzéseidhez, csak annyit jelent, hogy tűrhető szintre csökkented a fájdalmad, egy olyan szintre, ami nem tesz tönkre. Tudom, hogy pillanatnyilag elképzelhetetlen, hogy túltedd magad rajta. Lehetetlen. Felfoghatatlan. Elképzelhetetlen. Nem akarsz túl lenni rajta. Miért is akarnál? Nem maradt neked más, csak ez. Nem kellenek a kedves szavak, nem érdekel, mit gondolnak vagy mondanak mások, nem akarod tudni, hogy ők mit éreztek, amikor elvesztettek valakit. Ők nem te vagy, igaz? Ők nem érzik azt, amit te. Az egyetlen dolog, amit akarsz, az, amit nem kaphatsz meg. Elment. Sosem jön vissza. Senki sem tudja, milyen érzés. Senki sem tudja, milyen az, kinyújtani a kezed, és megérinteni valakit, aki nincs ott és soha nem is lesz. Senki sem ismeri ezt a betölthetetlen űrt. Senki, csak te. {Kevin Brooks} █████████████████████████████████ A tragédiák hozzátartoznak az élethez. Tragédia? És akkor mivan? Hagyjuk abba? Dobjuk be a törölközőt? Hát nem! Ha úgy érzed, hogy kész, a szíved megszakad, akkor is harcolnod kell, de állatira, hogy érezd életben vagy. Szenvedsz,fáj, hát ilyen az élet. Összezavarodtál és félsz? Helyes. Legalább valami mindig eszedbe juttatja, hogy valahol a jövőben vár rád valami jó, amiért érdemes harcolni. {Nathan Scott}

i wanna hear you callin because i never stop fallin .

2010.04.17. 23:27 | CynthiaEvanna | Szólj hozzá!

éjjel olyan rosszul aludtam...kényelmetlen az az ágy ami a mamánál van...de mégis olyan dél körül keltem fel, aztán úgy éreztem magam, mintha alig aludtam volna, meg fájt mindenem. *egy jelző* hugaim is ott ordibáltak, mert természetesen őket senki és semmi nem érdekli -.-" szóval felkeltem, ettem, tévéztem meg gépeztem, aztán hazajöttem, nekiálltam olvasni, amikor apám nem tudom milyen indíttatásból közölte, hogy visszakapcsolta a netem. mondom jó...bár lehet csak azért volt, hogy majd a nem tudom milyen számlát fizessem be, de nem fogom, csak ha meglesz a telefonom meg az a cipő, amit kinéztem magamnak. sorry, ez van, tudom bunkó meg szemét vagyok, de azt ki kell érdemelni. aki rendes velem, azzal én is rendes vagyok, van rá jópár példa :)

egyébként a neten sem tudok már mit csinálni, eljutottam odáig, hogy nem érdekel...max az msn. talán a kijózanító pofon akkor jött, amikor megszűnt a kedvenc fórumom, és a helyébe valami teljesen más lépett. így jártam, és jártunk még jópáran.

most speciel zenéket töltöttem, meg mennék fürdeni, de nem tudok. pedig már alig ülök a székbe, majd zeném se lesz, szal lehet bealszok a kádba... :)


szerdán osztályozó vizsgám lesz, és azt érzem, hogy semmit sem tudok. jó, már nem sokat kell tanulnom rá, nade azért mégis gáz hogy ezt érzem. ráadásul a tanár kedvessége is végtelen, szóval külön jó.


szerintem kb ennyi, úgyis olyan jó kedvem van, de szerintem ez érződött is, szóval majd írok, nem mondom, hogy holnap, mert akármi miatt közbejöhet hogy nem.

byebye.

A bejegyzés trackback címe:

https://cynthiaevanna.blog.hu/api/trackback/id/tr811930509

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása